Vendégünk volt Szőke István Atilla versíró

A szerző alkotásaiban a magyar múlt tiszteletét, a műveltség, a lélek, a megmaradás fontosságát, a nemzettudat építését, ősi örökségünk megóvását és a magyar nyelv kiapadhatatlan forrásának tisztaságát hirdeti.

Az előadáson megismertük életútját, mi motiválta, hogy versben írja meg történelmünk dicső tetteit és szolgálja a magyar nyelv és kultúra megőrzését.

Felhívta a figyelmet arra, hogy legyünk büszkék legnagyobb kincsünkre, az anyanyelvünkre, majd mesélt dicső őstörténetünkről is.

Végezetül pedig a közönséget bevonva egy jó hangulatú nyelvi játékkal bizonyította anyanyelvünk változatosságát, gazdagságát.

A szerző vendégeként, Tomanek Gábor, a Békés Megyei Jókai Színház művészének tolmácsolásában szebbnél szebb verseket hallhattunk.

(A táblán szereplő nevek felsorolásánál -fentről lefelé olvasva- az előadó a szerzők nevének betűit használta fel saját verséhez, úgy hogy minden betű egy-egy saját verssorának kezdőbetűje. A “W” betűvel (Wass) nem talált odaillő szót, ezért Wass Albert szülőfalujának: Válaszút, kezdőbetűjét használta.