A Népmese Napján a Gondozási Központból érkezett vendégeinkkel is kalandoztunk a mesék birodalmában.

„Ki nekünk Arany János?” címmel Reisinger János irodalomtörténész könyvbemutatóval egybekötött lebilincselő előadásán vehettek részt az érdeklődők könyvtárunkban.

Érdekes, a nagyközönség számára nem ismert történeteket hallhattak a 66 évet élt Arany János életrajzából, amelyeket a kötet időrendben tartalmaz. Művein keresztül megismerhették a puritán lelkű, hívő embert, aki nagyon szerette a természetet, megismerhették a 14 éves korától kenyérkereső, 7-8 nyelvet elsajátító, egész életét munkával töltő embert, akiben „tehetsége szerint legalább tíz csodagyerek rejtőzött”.

Ahogyan a szerző írja előszavában, a „ …kiadvány sem több sem kevesebb nem akar lenni, mint egy nagy jellem és tehetség útjának emlékezetes történetekben való nyomon követése, vagy a költő szavával élve: sokaknak gyorsan sült vándorcipó.”

Köszönjük az élményt!!

A reneszánsz tábor utolsó napjára maradt a legnagyobb megmérettetés – számunkra is – a „lovagi torna”, ahol hét próbát kellett kiállniuk a résztvevőknek. Az első próbán „igazmondó-virágot” kellett gyűjteniük. Második próba célba dobás volt, majd színes lufikat kellett kipukkasztani. A negyedik állomáson ügyességi játékkal lehetett pontokat nyerni. Következő próbán borsót és babot kellett szétválogatni szívószállal, majd mesekirakó következett. Utolsó próbatételként összekevert szavakat kellett párosítani azokból a nevekből, címekből, amit a hét során tanultak a gyerekek. A díjátadó ceremónia előtt meglepetésként megkóstoltuk az erre az alkalomra készített finom tortát.

A lovagi tornán ugyan mindenki nyert, mert mindenki nagyon ügyes volt, de az első hat helyezett külön könyvjutalmat is kapott.
A program végén mindenki hazavihette a héten készített munkáit, a színes iniciálékat, a lovagi fegyverzetet és emlékül könyvjelzőket is kaptak, azzal az instrukcióval, hogy minden este olvassanak.

Reméljük, hogy táborunk elérte célját, a gyerekek a kellemes kikapcsolódás mellett az iskolában hasznosítható tudáshoz is hozzájutottak. Bizonyság volt számunkra is, hogy szükség van ilyen és ehhez hasonló foglalkozásokra. Fontos az olvasás megszerettetése és gyakorlása, hiszen az iskolai feladatokat is könnyebben oldják meg, ha jól tudnak olvasni és megértik, amit olvasnak…

Örömmel nyugtáztuk, hogy a gyerekek azt kérték, jövőre is szervezzünk ilyen programot.

A tábor 4. napján a gyerekek többek közt megismerkedtek a címer jelentésével, a Hunyadiak címerével, valamint azzal, hogy mit is jelképez a holló Mátyás király címerében… Ezután elkészítették a saját címerüket, amivel aztán a szintén saját maguk által készített pajzsot díszítették. Annyira fellelkesültek a kartondobozokból kreált pajzsok készítése során, hogy kitalálták, ebből bizony sisakot és kardot is tudnak készíteni, így összeállt a kis lovagok teljes “fegyverzete”.

A lovagi viselet mellé aztán rögtönöztünk egy “korhű” jelmezbemutatót is, amit szintén nagyon lelkesen fogadtak. Jó hangulatban gyorsan telik az idő… már csak a “lovagi torna” van hátra a reneszánsz tábor programjából.

Mátyás király híres budai könyvtára a Bibliotheca Corviniana volt. Az ott őrzött, illetve onnan származó kódexek hagyományos elnevezése a corvinák.
A harmadik nap témája a kódexek és jellemzőik voltak. Mindenki készített a keresztneve kezdőbetűjéből szépen díszített iniciálét és hogy még izgalmasabb legyen a dolog, versenyeztettük is az így elkészült munkákat..

Majd érdekességképpen pecsétnyomót készítettünk krumpliból és természetesen a Mátyás mese most sem maradhatott el.