“Készíts lámpást csillagfényből, (…) a mese rólad szól, ma is rólad szól!” 

Ezzel az idézettel fogadtuk vendégeinket immár ötödik alkalommal, a Múzeumok Éjszakáján a Molnár-C. Pál Emlékházban megrendezett Szent Iván-napi programunkon.
A bejáratnál ajándék várta a résztvevőket: Szent János virágából, a tejoltó galajból készült koszorú és sötétben világító boszi seprű. A hagyományokhoz híven délután néhányan ismét kirándultak a Dózsa György vadásztársaság tagjaival. Az eddig megszokott tompapusztai útvonal után most egészen a határ közelébe, a Sziondai-gyepre és környékére látogattak el a vadászokkal a kirándulók, akiknek nagy élményt jelentett az új felfedezőút.  (A fotókat köszönjük Lung Nikolettnek.)

Az esti program egy néhány perces videóval indult, amelyben bemutattuk a résztvevőknek a Szent Iván-napi szokásokat és a battonyai szokásokról is hallhattak egy rövid ismertetőt.

Majd játékra invitáltuk kedves vendégeinket. A hely szelleméhez igazodva, három, Molnár-C. Pálhoz kötődő feladatokat kaptak a játékosok és amennyiben mindhárom feladatot helyesen megoldották, “szerencsesütit” kaptak.

Ezután következett Patyi Zoltán és barátainak előadása, akik a magyar népzene kincseit keltették életre muzsikájukkal, amelyet nagy élvezettel hallgatott a közönség.

A koncertet követően kisorsoltuk a tombolanyereményeket, a fődíj egy Múzeumok Éjszakája feliratos torta volt. “Bájitalt” (bólét) ittunk…  és megkóstoltuk a Gáspár Tamara által készített finom csokitortát. A vállalkozó kedvű látogatóink fotózkodhattak is a boszis paraván mögött.

Ezt követően a program szabad téren folytatódott, ahol a szent iváni tűz mellett a Rozsdamaró zenekar tagjai tovább húzták a talpalávalót a táncos lábúaknak. Egy sötétben világító, csak ezen az estén és rövid ideig nyíló “varázsvirágra” is lelhettek figyelmesebb vendégeink, ami azt jelenti, hogy szerencse kíséri őket további életükben.

Az almasütés ugyan technikai akadályok miatt elmaradt, de a gyümölcs nem veszett kárba, jóízűen elfogyasztottuk..  Gyógyító ereje így is működött, nem fájdult meg a torkunk.

Köszönjük vendégeinknek, hogy megtisztelték jelenlétükkel programunkat, amelyre mi is lelkesen készültünk, hiszen szerettünk volna munkánkkal néhány varázslatos percet szerezni számukra.

Ezúton szeretnénk kifejezni köszönetünket a Dózsa György Vadásztársaságnak, név szerint Kotroczó Ferencnek és Roczkó Demeternek, hogy közreműködtek a kirándulás lebonyolításában, nagy élményt szerezve ezzel a résztvevőknek.

Köszönjük Pelyva-Nagy Zsuzsának és Szilágyi Emesének, hogy irányították a tűz körüli táncot és köszönet Gáspár Tamarának a szép és finom tortákért, valamint Lénárt Annának a finom befőttekért.

Reméljük ennyi előkészület után rendezvényünk elérte célját és mindenki jól szórakozott, ha a varázslás mégsem sikerült elég jól, jövőre folytatjuk…!!