Virtuális irodalmi és gasztrotúránk bevezető programjában a magyar irodalom gyöngyszemei és a magyar ízek voltak terítéken.

A résztvevők megtudhatták, hogy a székelykáposztának a tévhitekkel ellentétben semmi köze sincs a székelyekhez. Bepillanthattak az egyik legismertebb magyar étel keletkezésének korabeli történeteibe.

Petőfit nem emlegetik a nagy ínyencek között, de számos versében tesz említést ételről, italról és az étkezésről ironikus, kicsit csipkelődő stílusában. “Úti jegyzetek” című prózájában számos gasztronómiai témájú érdekességet találunk.

Az előadás témája elsősorban „évfordulós szerzőkhöz” kötődött, így szerepelt az „étlapon” Ady Endre költészete és nagy kedvence, a lencsefőzelék is.

A ’20-as, ’30-as évek Budapestjén a kávéházakban pezsgett az irodalmi élet. Itt cseréltek eszmét legnagyobb íróink, itt alkottak, ünnepeltek, búsultak és “áldoztak a gasztronómia oltárán”.
Közülük is a legnagyobb ínyenc, Krúdy Gyula volt, aki olyan hangulatosan, érzékletesen írt az ételekről, ahogyan a mai napig senki.

Íróinknak, költőinknek megvolt a maga kedvenc étele, itala, még olyan is előfordult, hogy a nevükkel vált ismertté egy-egy étel, ital, pl. a Jókai bableves, vagy a Krúdy-fröccs.

A Molnár-C. Pál születésének 125. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév és a Magyar Kultúra Napja alkalmából került sor a művész emlékházában a nemrég restaurált „Angyali üdvözlet” c. festményének átadására.

dr. Palkó Lajosné igazgató bevezetőjében kiemelte, hogy a Városi Művelődési Központ és Könyvtár a „kultúra napi” rendezvények sorában minden esztendőben igyekszik kultúránk más-más örökségét felidézni, bemutatni. Molnár-C. Pál alkotása is ilyen örökség, amelynek felújítása régóta váratott magára. Az 1934-ben készült festmény vászna szakadt volt, pergett róla a festék. Félő volt, hogy teljesen élvezhetetlenné válik, szükségessé vált a restaurálása, amelynek munkálatait az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.

Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára maga is battonyai származású és örömmel jött haza a rendezvényre. Köszöntőbeszédében a kis közösségek kultúrát előrevivő szerepére, az értékek megőrzésére és tovább örökítésére emlékeztetett.

Molnár-C. Pál olyan örökséget hagyott ránk, amelyre méltán büszkék lehetünk, emelte ki Bajnai István kanonok, plébános művészettörténeti ismertetőjében, megemlítve személyes élményeit is, hogyan ragadták magukkal a művész munkái már gyermekkorában, amelyek nagymértékű spiritualitást tükröznek.
MCP, (ez a szignója az EST lapok illusztrátoraként vált ismertté) össze tudta kötni a materiális világot a transzcendens, természetfeletti világgal és ez nem csak a vallási témájú képein, hanem minden egyes alkotásán látható. Ez a fajta szellemiség érezhető a most felújított „Angyali üdvözlet” c. festményen is.

A műalkotást Springer Ferenc festő-restaurátor művész állította helyre, aki röviden ismertette a munka menetét, amelyet nehezített az a tény is, hogy a kép hátoldalán található egy másik festmény, ami le van festve, de azért látszik, áttűnik. Feltehetően ennek feltárását is megkísérlik a közeljövőben és egy újabb Molnár-C. Pál alkotással gyarapodhat a gyűjtemény.