Virtuális irodalmi és gasztrotúránk következő állomásán a szerb irodalom jeles alakjaival és a szerb gasztronómia jellegzetes ízeivel ismerkedhettek meg a résztvevők.

A délután folyamán részleteket hallhattak Vuk Stefanović Karadžić, Đura Jakšić, Ivo Andrić, Dragomir Dujmov, valamint dr. Radoszáv Miklós műveiből és Grin Igor Battonyán rögzített epikus gyűjtéséből.

Az este „gasztroangyalai”, akiknek a finomságokat köszönhetjük: Gyenes-Eckbauer Stanislava, Besenyeiné Tompán Magdolna – cevap, rózsavizes és diós rátluk, Gálity Veszna – koljiv, Kovacevic Sanja – prója, krumplis rétes, török kávé, Lung Vitályosné – csesznica, Kreszta Kornélné és Neducsin Gabriella – gibanica, valamint Nadicsán Sándorné – sajtos tallér és dr. Palkó Lajosné- kiszela csorba, szerb raguleves.

Köszönjük szépen közreműködésüket és segítségüket, amellyel hozzájárultak a jó hangulatú program létrehozásához.

Virtuális irodalmi és gasztrotúránk második állomásán a román irodalom néhány jeles alakjával és a román gasztronómia jellegzetes ízeivel ismerkedhettünk meg.

Irodalmi sétánkon ízelítőt kaphattunk Petre Ispirescu, Mihai Eminescu, Mihail Sadoveanu és városunk szülötte, Magdu Lucian műveiből.

A gasztrotúra román ízeinek kóstolóját Irimie Ceciliának, Szabó Ildikónak, Szretykóné Emikének, Tompán Angyelkóné Micikének, Czúth Lajosnak és Venter Miklósnak köszönhetjük.

Az étlapon szereplő jellegzetes román csorbaleves, a mics, a padlizsánkrém és a puliszka elkészítése őket dicséri.

Ezúton is szeretnénk megköszönni felajánlásukat és segítségüket! Minden nagyon finom volt és természetesen el is fogyott.

Virtuális irodalmi és gasztrotúránk bevezető programjában a magyar irodalom gyöngyszemei és a magyar ízek voltak terítéken.

A résztvevők megtudhatták, hogy a székelykáposztának a tévhitekkel ellentétben semmi köze sincs a székelyekhez. Bepillanthattak az egyik legismertebb magyar étel keletkezésének korabeli történeteibe.

Petőfit nem emlegetik a nagy ínyencek között, de számos versében tesz említést ételről, italról és az étkezésről ironikus, kicsit csipkelődő stílusában. “Úti jegyzetek” című prózájában számos gasztronómiai témájú érdekességet találunk.

Az előadás témája elsősorban „évfordulós szerzőkhöz” kötődött, így szerepelt az „étlapon” Ady Endre költészete és nagy kedvence, a lencsefőzelék is.

A ’20-as, ’30-as évek Budapestjén a kávéházakban pezsgett az irodalmi élet. Itt cseréltek eszmét legnagyobb íróink, itt alkottak, ünnepeltek, búsultak és “áldoztak a gasztronómia oltárán”.
Közülük is a legnagyobb ínyenc, Krúdy Gyula volt, aki olyan hangulatosan, érzékletesen írt az ételekről, ahogyan a mai napig senki.

Íróinknak, költőinknek megvolt a maga kedvenc étele, itala, még olyan is előfordult, hogy a nevükkel vált ismertté egy-egy étel, ital, pl. a Jókai bableves, vagy a Krúdy-fröccs.