Busójárás

A Városi Művelődési Központ és Könyvtár rendezésében 2019. február 10-én víg sokadalommal és a Mohácsról érkezett busókkal próbáltuk elűzni a telet Battonyán. Ezen a vidám délutánon megismerhettük a mohácsi sokácok messze földön ismert népszokását és viseletét.

Örömünkre szolgál, hogy rendezvényünkre a Mikes Kelemen Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola néptáncos diákjai is elfogadták meghívásunkat és segítettek a jó hangulat megteremtésében, Pelyva-Nagy Zsuzsanna tanárnő és Szilágyi Emese vezetésével. Öröm számunkra, hogy a Szivárvány Néptánc és Hagyományőrző Egyesület tagjai is elfogadták meghívásunkat.

A programunk első részében gyermekeknek tartottunk foglalkozást, ahol zajkeltő eszközöket és busó álarcokat készíthettek.

Köszönjük Pap Péternek és zenésztársainak, Putnoki Péternek és ifjabb Putnoki Péternek, valamint Gazdag Csabának, hogy húzták a talpalávalót a felvonulás alatt, majd a tánc közben, illetve a kiszebáb égetése alkalmával is. A program végén a mohácsiak sokác néptáncra invitálták a megjelenteket, hangszereikkel megidézve a régmúlt hagyományait.

A mohácsi busójárást az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára is felvették.

Eredetét, történeti és néprajzi áttekintését a mohácsi busójárás hivatalos oldalán is olvashatják: http://www.mohacsibusojaras.hu/

Bővebben…

Étel és irodalom több fogásban

Virtuális irodalmi és gasztrotúránk második állomásán a román irodalom néhány jeles alakjával és a román gasztronómia jellegzetes ízeivel ismerkedhettünk meg.

Irodalmi sétánkon ízelítőt kaphattunk Petre Ispirescu, Mihai Eminescu, Mihail Sadoveanu és városunk szülötte, Magdu Lucian műveiből.

A gasztrotúra román ízeinek kóstolóját Irimie Ceciliának, Szabó Ildikónak, Szretykóné Emikének, Tompán Angyelkóné Micikének, Czúth Lajosnak és Venter Miklósnak köszönhetjük.

Az étlapon szereplő jellegzetes román csorbaleves, a mics, a padlizsánkrém és a puliszka elkészítése őket dicséri.

Ezúton is szeretnénk megköszönni felajánlásukat és segítségüket! Minden nagyon finom volt és természetesen el is fogyott.

 

Pillanatképek a battonyai Városi Művelődési Központ és Könyvtár 2018. évi programjaiból

A battonyai Városi Művelődési Központ és Könyvtár 2018. évi tevékenységének összefoglalója, a Művelődési Központban, a Könyvtárban és a Molnár-C. Pál Emlékházban szervezett programokról és az intézményegységekben végzett munkáról.

„A kultúra hordozóinál az érték úgy terem, mint a természetben: önzetlenül, gazdagon és bárkinek.” (Legány Dezső)

Bővebben…

Ifjú Zenebarát hangverseny

KALUNGU ÜTŐEGYÜTTES
A dobok dübörgése, az élet lüktetése

A Kalungu  Ütőegyüttes  2004. óta változatlan felállásban játszik. Minden tag a szentesi zeneiskola növendéke volt. A zenekar céljai, egyrészt a közösségi élmény, másrészről a művészeti alkotás, illetve az ütőhangszeres zene népszerűsítése, valamint ismerkedés a magyar és más népek kultúrájával, elsősorban a zenén keresztül. Egy új cél az együttesben az, hogy megpróbáljuk XXI. századi fejjel átértelmezni az ősi népek zenéjét, és egy új közösségi zenét alkotni, akár a stílusok és a korok ötvözésével is.

 

Bővebben…

Virtuális irodalmi és gasztrotúra

Virtuális irodalmi és gasztrotúránk bevezető programjában a magyar irodalom gyöngyszemei és a magyar ízek voltak terítéken.

A résztvevők megtudhatták, hogy a székelykáposztának a tévhitekkel ellentétben semmi köze sincs a székelyekhez. Bepillanthattak az egyik legismertebb magyar étel keletkezésének korabeli történeteibe.

Petőfit nem emlegetik a nagy ínyencek között, de számos versében tesz említést ételről, italról és az étkezésről ironikus, kicsit csipkelődő stílusában. “Úti jegyzetek” című prózájában számos gasztronómiai témájú érdekességet találunk.

Az előadás témája elsősorban „évfordulós szerzőkhöz” kötődött, így szerepelt az „étlapon” Ady Endre költészete és nagy kedvence, a lencsefőzelék is.

A ’20-as, ’30-as évek Budapestjén a kávéházakban pezsgett az irodalmi élet. Itt cseréltek eszmét legnagyobb íróink, itt alkottak, ünnepeltek, búsultak és “áldoztak a gasztronómia oltárán”.
Közülük is a legnagyobb ínyenc, Krúdy Gyula volt, aki olyan hangulatosan, érzékletesen írt az ételekről, ahogyan a mai napig senki.

Íróinknak, költőinknek megvolt a maga kedvenc étele, itala, még olyan is előfordult, hogy a nevükkel vált ismertté egy-egy étel, ital, pl. a Jókai bableves, vagy a Krúdy-fröccs.